Így érdemes futópados edzésre váltani az őszi-téli hónapokban
Tényleg kell az 1 százalékos emelkedő? Kutatások mutatják meg, miben más a futópados és a szabadtéri futás. Az ősz a futás egyik legaktívabb időszaka: itthon és világszerte egymást követik a nagy futóversenyek, miközben sokan már a következő tavaszi szezonra készülnek. A rövidülő nappalokkal és a hűvösebb idő érkezésével ugyanakkor egyre többen viszik be az edzéseiket az edzőterembe. De mennyire más futópadon futni, mint a szabadban? Tényleg 1 százalékos emelkedőre kell állítani a gépet, és hogyan használhatjuk ki a futópados edzés előnyeit? A Technogym összegyűjtötte, mire érdemes figyelni az átállásnál.
Amikor a futás beköltözik az edzőterembe
Októberben még adottak lehetnek a feltételek a szabadtéri futáshoz, a következő hónapokban azonban egyre korábban sötétedik, csökken a hőmérséklet, és gyakoribbá válnak azok a napok, amikor kevésbé komfortos odakint edzeni. Az őszi-téli időszak ezért sok futó számára az edzéskörnyezet megváltozását is magával hozza, amely során a szabadtéri kilométerek egy része futópadra kerül. Ráadásul éppen ilyenkor kezdődik a következő felkészülési időszak is, hiszen egy tavaszi 10 kilométeres verseny, félmaraton vagy
maraton előtt az alapozás már hónapokkal korábban elkezdődhet,
így az őszi-téli edzéseknek is fontos szerepük lehet a fokozatos terhelés felépítésében.
A környezetváltás ugyanakkor felvet néhány kérdést. Ugyanazt az edzést kapjuk-e futópadon, mint a szabadban? Kell-e változtatnunk a megszokott tempón? Mire használható az emelkedő, és valóban létezik olyan beállítás, amely pontosan reprodukálja a kinti futás terhelését?
Mennyire más futópadon futni?
Elsőre lényegesnek tűnhet a különbség, hiszen a szabadban a futó halad előre, míg a futópadon a szalag mozog alatta. A kutatások alapján ugyanakkor a két futási forma biomechanikai szempontból számos hasonlóságot mutat.
Egy 33 kutatás és összesen 494 résztvevő eredményeit feldolgozó szisztematikus áttekintés és metaanalízis szerint a motoros futópadon és a szabadban végzett futás vizsgált biomechanikai jellemzőinek többsége összehasonlítható.[1] Bizonyos paraméterekben ugyanakkor mértek eltéréseket, többek között a láb talajfogási szögében, a térd mozgásában, a talajjal való érintkezés idejében és a test tömegközéppontjának függőleges elmozdulásában. A fiziológiai terhelés sem minden helyzetben teljesen azonos.
Tényleg 1 százalékos emelkedőre kell állítani a futópadot?
A futópados edzésekkel kapcsolatban régóta tartja magát az a tanács, hogy 1 százalékos emelkedővel lehet a legjobban megközelíteni a szabadtéri futás energiaigényét. A szabály egy 1996-ban publikált kutatásra vezethető vissza, amelyben kilenc edzett férfi futót vizsgáltak különböző sebességek és futópad emelkedési szögek mellett. Az eredmények bizonyos sebességeknél valóban az 1 százalékos beállítást találták a szabadtéri futáshoz legközelebbinek.
Az elmúlt harminc év kutatásait áttekintő, 2026-ban megjelent tanulmány[1] azonban már jóval árnyaltabb képet mutat. A szerzők szerint a futópados és szabadtéri futás energetikai hasonlóságát a sebesség, a környezeti feltételek, a mérési módszerek és az egyéni különbségek egyaránt befolyásolhatják. Emiatt a fix 1 százalékos emelkedő nem tekinthető minden futóra és minden edzéshelyzetre alkalmazható általános szabálynak. Tehát nincs egyetlen „tökéletes” beállítás: az emelkedőt érdemes az edzés céljához, az intenzitáshoz és az egyéni edzettségi szinthez igazítani.
A futópad egyik legnagyobb előnye a kontroll
A szabadtéri futás során az útvonal, a szintkülönbségek, az időjárás és számos más körülmény folyamatosan alakítja az edzést. Futópadon ezzel szemben pontosan meghatározható a sebesség és az emelkedés, ami különösen jól használható akkor, ha egy előre meghatározott edzéstervet szeretnénk követni.
Intervallumos edzésnél például előre beállítható, milyen hosszú gyorsabb szakaszokat kövessen a regeneráció, az emelkedési szög változtatásával pedig szintkülönbséges terhelés is beépíthető az edzésbe. Az állandó körülmények a teljesítmény követését is megkönnyíthetik: ha valaki rendszeresen hasonló beállítások mellett fut, az egyes edzések eredményei könnyebben összehasonlíthatók.
A digitális technológia további lehetőségeket ad ehhez. A Technogym Run például különböző edzésmódokat és programokat kínál, a
Technogym Live felületén pedig vezetett és célorientált edzések mellett virtuális szabadtéri útvonalak is elérhetők, amelyeknél a gép a választott útvonalhoz igazítja a sebességet és az emelkedést.
Az első futópados edzésen még ne a rekord legyen a cél
Aki korábban elsősorban a szabadban futott, annak érdemes néhány alkalmat hagynia arra, hogy megszokja az új környezetet. Az edzést kényelmesebb tempóval célszerű kezdeni, majd fokozatosan változtatni a sebességen és az emelkedőn.
A rendszeresség szempontjából pedig az egyik legegyszerűbb előny maga a kiszámíthatóság: eső, szél, korai sötétedés vagy hidegebb idő mellett is tervezhető marad az edzés. „Az őszi-téli időszakban a futópad egyik legnagyobb előnye, hogy kontrollált környezetet biztosít az edzéshez. Pontosan meghatározható a sebesség, az emelkedés és az intenzitás, miközben különböző edzéstípusokat is felépíthetünk rajta. A szabadtéri futásról érkezőknek érdemes időt hagyniuk az átállásra, majd a saját céljaikhoz és edzettségi szintjükhöz igazítaniuk a terhelést” – mondta el Szekosán Anett, a Technogym marketingvezetője.
A téli kilométerek már a tavaszi célokat építhetik
Az őszi-téli hónapok a beltérre költözéssel a futás szempontjából sokkal inkább az edzés átalakulását jelenthetik, mint annak szüneteltetését. A futópad kiszámítható környezetet biztosíthat az alapozáshoz, a tempó fejlesztéséhez, az intervallumos vagy emelkedős edzésekhez, és azok számára is megoldást jelenthet, akik egyszerűen szeretnék fenntartani a rendszeres futást a hidegebb hónapokban. Aki pedig tavasszal szeretne először 10 kilométert, félmaratont vagy akár
maratont teljesíteni, annak a felkészülés fontos része már jóval korábban elkezdődik,
így a következő hónapokban összegyűjtött kilométerek már a következő szezon céljait is építhetik.
[1] https://cdnsciencepub.com/doi/10.1139/apnm-2026-0109
[1] https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC7069922/







