így derülhet ki
A tünetek – visszatérő tüsszögés, orrdugulás, szemviszketés vagy megmagyarázhatatlan hasi panaszok – hátterében a nyári időszakban gyakran allergia áll. De nem mindig egyértelmű, hogy légúti vagy táplálékhoz köthető allergiás folyamatról van-e szó – hívja fel a figyelmet Dr. Kun Mária, a SYNLAB Immunológiai Laboratóriumának laboratóriumvezetője, szakmai igazgatója.
Az új generációs, multiplex allergiavizsgálatok ma már egyetlen vérmintából több száz allergén és molekuláris komponens egyidejű elemzését teszik lehetővé. A laboreredmény azonban önmagában nem jelent megoldást a problémákra.
Egyes becslések szerint Magyarországon akár a lakosság 30 százaléka is érintett lehet valamilyen allergiában, miközben az allergiások száma az elmúlt évtizedekben megkétszereződött. A nyári időszak sokaknak jelent kihívást. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ pollenjelentése szerint a pollenszezon kora nyári, átmeneti időszakában egyszerre több fás szárú és lágyszárú allergén virágpora is jelen van a levegőben, a pollenterhelés pedig a következő időszakban várhatóan ismét felerősödik.
Ez történik a szervezetben allergia esetén
Allergia esetén az immunrendszer túlzott választ ad olyan anyagokra, amelyek a legtöbb ember számára ártalmatlanok. Ilyenkor specifikus IgE típusú ellenanyagok termelődnek, majd az allergénnel történő ismételt találkozás gyulladásos folyamatokat indíthat el. Légúti allergia esetén jellemző lehet a tüsszögés, az orrdugulás, a vizes orrfolyás, a köhögés, a torokviszketés, a könnyezés vagy a szemviszketés. Táplálékhoz köthető allergiás folyamatoknál gyakrabban merülhet fel hasi fájdalom, hányinger, hasmenés, hányás vagy bőrtünet, de a kép nem mindig ennyire egyértelmű.
A felismerést tovább nehezítheti, hogy a tünetek nem mindig azonnal jelentkeznek.
„Az egyik leggyakoribb félreértés, hogy a légúti allergia kizárólag légúti tüneteket, a táplálékallergia pedig kizárólag emésztőrendszeri panaszokat okoz. A gyakorlatban ez ennél sokkal összetettebb: egy pollenallergiás betegnél is jelentkezhet rossz közérzet, bőrtünet vagy akár emésztőrendszeri panasz, miközben bizonyos táplálékallergiák légúti tünetekkel is járhatnak” – mondta Dr. Kun Mária.
Keresztallergiák is nehezíthetik az okok felismerését
Külön figyelmet érdemelnek a keresztallergiák is. Ilyenkor az immunrendszer két különböző eredetű allergént hasonlónak érzékel, ezért nemcsak az eredeti allergénre reagál, hanem egy másik, szerkezetében hasonló anyagra is.
Előfordulhat például, hogy egy nyírfapollen-allergiás beteg almát vagy csonthéjas gyümölcsöt fogyasztva szájüregi viszketést tapasztal, míg parlagfű-allergiásoknál bizonyos gyümölcsök, például a dinnye vagy a banán fogyasztása után jelentkezhetnek panaszok. Ilyenkor a beteg könnyen azt gondolhatja, hogy új ételallergiája alakult ki, miközben valójában pollenallergiához kapcsolódó keresztreakció állhat a háttérben.
A gyerekeknél a nyári szünetet is megkeseríthetik a tünetek
A szezonális allergiás panaszok a gyerekek számára különösen megterhelőek lehetnek: a folyamatos orrdugulás, tüsszögés, szemviszketés, rossz alvás vagy fáradtság a nyári szünetet, a táborozást, a szabadtéri játékot és a családi programokat is megnehezítheti.
A panaszok hátterének tisztázása ezért gyermekkorban is fontos lehet. Különösen akkor, ha a tünetek visszatérően jelentkeznek, vagy a család nem tudja eldönteni, hogy környezeti allergén, ételhez köthető reakció vagy más ok áll-e a háttérben. A SYNLAB allergiavizsgálata és az eredmények szakorvosi értelmezése már 4 éves kortól elérhető.
Új vizsgálatok segítenek a felismerésben
A korszerű allergiadiagnosztika egyik fontos eszköze a vérből történő allergénspecifikus IgE-meghatározás. Ez segíthet annak elkülönítésében, hogy valódi, potenciálisan súlyos allergiáról vagy inkább keresztreakcióról van-e szó. A szélesebb allergénpanelek, illetve multiplex vizsgálatok különösen hasznosak lehetnek azoknál, akik többféle tünetet tapasztalnak, vagy korábbi vizsgálataik nem adtak egyértelmű választ panaszaik okára.
A laboreredmény önmagában nem diagnózis
„A pozitív laboreredmény önmagában még nem jelent klinikai allergiát. Előfordulhat tünetmentes érzékenység is, amikor a vizsgálat kimutatja az adott allergén elleni ellenanyagokat, a beteg azonban a mindennapi életben nem tapasztal panaszt. Éppen ezért a laborleletet mindig a tünetekkel, a kórelőzménnyel és szükség esetén további vizsgálatokkal együtt kell értelmezni – ez az allergológus szakorvos feladata” – hangsúlyozta Dr. Kun Mária.
A szakember szerint a pontos diagnózis a megfelelő kezelés kiválasztása miatt és azért is fontos, hogy elkerülhetőek legyenek a felesleges korlátozások. Sokan évekig kizárólag tüneti kezelést alkalmaznak, vagy internetes információk alapján kezdenek önkényes diétába. Miközben nem biztos, hogy valóban az adott élelmiszer vagy környezeti tényező okozza a panaszaikat. Érdemes kivizsgálást kezdeményezni.
