Az első napsugarak, hosszabb nappalok és a tavasz ígérete ellenére sokan épp ilyenkor érzik magukat a legkimerültebbnek.
A „tavaszi fáradtság” szinte mindenkinek ismerős jelenség: nehezebb reggel felkelni, napközben csökken a koncentráció, és gyakran az energiaszintünk is hullámzik. De vajon valóban csak egy átmeneti állapotról van szó, vagy a szervezetünk próbál valamit jelezni? Dr. Bartók Róza, a SYNLAB orvosa összegyűjtötte a leggyakoribb okokat, amelyek a tavaszi fáradtság mögött állhatnak.
- A tél „lenyomata” a szervezetben
A hideg hónapok alatt a szervezetünk több szempontból is megterhelő időszakon megy keresztül. Kevesebb friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, csökken a fizikai aktivitásunk, miközben az immunrendszerünk gyakran fertőzésekkel küzd. Ennek következményeként tavasszal gyakran alakulnak ki hiányállapotok. Különösen gyakori a D-vitamin-hiány: hazai adatok szerint a tél végére a felnőttek több mint 70 százaléka érintett lehet. A D‑vitamin-hiány számos élettani funkciót érint, immunrendszeri, hormonális és hangulati következményekkel is járhat. Laborvizsgálattal pontosan mérhető, ezért a tavasszal javasolt ellenőrizni. Emellett a B6 és B12-vitamin-, a vas-, vagy folsavhiány és egyes nyomelemek hiánya is hozzájárulhat a tartós kimerültséghez, csökkent koncentrációhoz és gyengeségérzethez.
- Amikor a belső óránk is felborul
A tavaszi óraátállítás tovább fokozhatja a fáradtságot. Bár mindössze egy óráról van szó, a szervezetünk biológiai ritmusa rendkívül érzékenyen reagál erre a változásra. Kutatások szerint az átállást követő napokban az emberek átlagosan 40 perccel alszanak kevesebbet, ami jelentős nappali álmosságot, kognitív romlást és reakcióidő-csökkenést okozhat.[1] Egyes tanulmányok arra is rámutattak, hogy ebben az időszakban átmenetileg nőhet a súlyos szív- és érrendszeri események, valamint a közlekedési balesetek száma.[2]
- Krónikus betegségek
Fontos különbséget tenni az átmeneti kimerültség és a tartós, visszatérő panaszok között. Ha a fáradtság hosszabb ideig fennáll, vagy olyan tünetek társulnak hozzá, mint a motiválatlanság, hangulatingadozás, alvászavar vagy indokolatlan súlyváltozás, indokolt a lehetséges okok célzott kivizsgálása. A tavaszi fáradtság tünetei ugyanis könnyen összetéveszthetők bizonyos hormonális és anyagcsere‑zavarok tüneteivel is. Ezentúl a háttérben akár olyan, gyakran tünetmentesen kialakuló betegségek is állhatnak, mint a pajzsmirigy-alulműködés, a cukorbetegség, autoimmun betegségek, vérszegénység vagy különböző okok miatt fennálló felszívódási zavarok.
- Nyakunkon az allergiaszezon
A tavaszi pollenszezon sokaknál okoz fáradékonyságot, koncentrációs zavart és nappali teljesítménycsökkenést. Az allergiás tünetek éjszakai orrdugulást, köhögést, rossz alvásminőséget is okozhatnak, amelyek tovább fokozhatják a tavaszi fáradtságot.
A szakértők hangsúlyozzák: bár a tavaszi fáradtság gyakori jelenség, a tartós vagy súlyos panaszokat nem érdemes félvállról venni. A szervezet ilyenkor sokszor nemcsak „elfáradt”, hanem jelez, és ezeknek a jelzéseknek az értelmezése az első lépés a valódi megoldás felé.
„Önmagában nem tekinthető betegségnek ez a panasz, mégis sokaknál jelentős életminőség-romlással járhat: az érintettek fáradékonyságról, levertségről, koncentrációs zavarról, aluszékonyságról és hangulatingadozásról számolnak be. A jelenség hátterében több, egymással összefüggő biológiai, életmódbeli és környezeti tényező állhat. Éppen ezért fontos felismerni és szükség esetén kizárni azokat az egészségügyi állapotokat is, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak” – emelte ki Dr. Bartók Róza, a SYNLAB orvosa.
A tartós fáradtság okainak feltárásában a laborvizsgálatok kulcsszerepet játszanak,
ehhez érdemes előzetes konzultációt kérni, hogy biztosan a megfelelő vizsgálatokat válasszuk. Egy átfogó kivizsgálás során többek között a teljes vérkép, a vasraktárak, a vitamin-szintek, a pajzsmirigy működése, valamint az anyagcsere-folyamatok is ellenőrizhetők. Ezek együttes értékelése segíthet megérteni, hogy mi állhat a fáradtság hátterében.
A SYNLAB orvosa szerint különösen fontos, hogy a laboreredményeket szakorvos értelmezze. Így nemcsak az eltérések azonosíthatók pontosabban, hanem személyre szabott javaslatokat is kaphatunk az életmódunkkal, a táplálkozásunkkal vagy a további szükséges vizsgálatokkal kapcsolatban.
[1] https://www.health.harvard.edu/healthy-aging-and-longevity/the-dark-side-of-daylight-saving-time
[2] https://openheart.bmj.com/content/openhrt/1/1/e000019.full.pdf; https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1389945716302222; https://www.health.harvard.edu/healthy-aging-and-longevity/the-dark-side-of-daylight-saving-time
