és a Magyar Állami Népi Együttes
A jubileumi évben a Hagyományok Háza és a Magyar Állami Népi Együttes gazdag programokkal, bemutatókkal, különleges tartalmakkal ünnepel.
Az idén 25 éves Hagyományok Háza egy 125 éves épületben, a Budai Vigadóban lelt otthonra. A részeként működő Magyar Állami Népi Együttes 75 éves. A szintén az intézmény keretein belül működő Magyar Népi Iparművészeti Múzeum és a Kárpát-medence szerte aktív Hagyományok Háza Hálózat is számos eseménnyel, kiadvánnyal várja az érdeklődőket ebben az ünnepi évben. Bemutatták a 2026-os Népművészeti jelentést, amely a terület működéséről, struktúrájáról, szakmai kérdéseiről, finanszírozási rendszeréről ad átfogó képet. A részleteket a Szakmai Nap 2026 keretében ismertették, amelyen közel 400, a Kárpát-medence számos területéről érkező résztvevő foglalt helyet.
„Rendkívüli eredmény, hogy 2001-ben az alapítók létrehozták ezt népművészetekkel magas szakmai szinten foglalkozó komplex intézményt, amely ma is egyedülálló egész Európában. 2016-ban kiemelt nemzeti státusszal indult el az a látványos építkezés Kelemen László főigazgatónak köszönhetően. Eredménye a hazai és határon túli hálózat elindítása és a Hagyományok Háza funkciói szerint felújított méltó székhely létrejötte.
A megnövekedett feladatok és intézményi létszám szükségessé tette a szervezet átalakítását. Ennek köszönhetően jutott el mára az intézmény addig, hogy makroszinten tudja szinte az összes területén számba venni a feladatait.” – mondta el Dr. Both Miklós főigazgató.
A Hagyományok Háza
egy 25 részes kisfilm-sorozattal vezette fel decemberben a jubileumi évet, amely az online térben idéztefel a Ház elmúlt 25 évét kiemelve jellemző hangulatait, vállalásait.
Intenzív adatgyűjtésbe, kutatásba, hálózatfejlesztésbe kezdett annak érdekében, hogy a Kárpát-medencei népművészeti mozgalom jelenéről átfogó képet kapjanaka szakma és a döntéshozók.
A Népművészeti Jelentés a terület működéséről, struktúrájáról, szakmai kérdéseiről, finanszírozási rendszeréről ad évről évre összefoglaló tájékoztatást. 2025-ben elsőként a Csoóri Sándor Programnak az eredményeit és statisztikáit (2017-2023) mutatta be. A 2026-os Jelentés fókuszában a népi kézműves terület áll, különösen a tudásátadás kérdése.
Kiemelendő az a reprezentatív lakossági felmérés, amely a népi kultúra és a népművészet társadalmi megítélését, valamint az ezekhez kapcsolódó fogyasztási szokásokat vizsgálja Magyarországon. „Ahhoz, hogy kijelöljünk fejlesztési irányokat, helyzetismeret szükséges: mérni kell a részvételi arányokat, a hozzáférés útvonalait és a területi, generációs különbségeket. E szemlélet mentén indítottuk el a Népművészeti Jelentést. Célja, hogy az adatok és ráfordítások áttekintésével képet adjon a népi kézművesség, a néptánc és a népzene aktuális helyzetéről, és támpontot nyújtson a szakmai és támogatási döntésekhez.”(Dr. Both Miklós)
„1982-től dolgozom a Magyar Állami Népi Együttesnél. Ez a 44 év még mindig messze van az együttes teljes, 75 éves történetétől, mégis az életem jelentős része. A hagyomány megismerése számomra egy titkokkal teli kert mélyére vezető ösvény felfedezése volt. A kert mélyén azonban nemcsak csodálatosra és felemelőre, hanem önmagamra is találtam.” – mondta el Mihályi Gábor az együttes vezetője. Arról is tájékoztatott, hogyan emlékeznek meg a jubileumról az év során.
Május 14-én nyílik meg a Hagyományok Háza közönségtereiben a Mint a forrásvíz című, a 75 éves Magyar Állami Népi Együttest bemutató kiállítás, amely szabadon lesz látogatható a ház nyitva tartási idejében. A tárlat az együttes emlékezetes pillanataiból válogat, felidézve a társulat meghatározó tagjait és vezetőit. Végignézve az elmúlt évtizedek fotósainak munkáit mind az előadások hangulatába és látványvilágába, mind pedig a kulisszák mögé betekinthetünk átélve egy szeletet a MÁNE generációkon átívelő történeteiből.
Az együttes új bemutatóval készül októberben A bor dicsérete címmel. Az előadás szellemi terét Hamvas Béla és az általa megfogalmazott „bor, mint szentség” gondolat inspirálja.
„A tánc rítussá válik, a pohár emelése imává, a koccintás összekapaszkodó sorsokká. A bor egyszerre profán és szakrális. Tükör, melyben megcsillan az emberi létezés csaknem teljessége.” – idézet az ismertetőből.
Novemberben megjelenik egy, a jubiláló együttest bemutató impozáns kiadvány is A múlt nem mögöttünk, hanem bennünk van címmel. Az interjú- és esszégyűjtemény beszámolót nyújt elsősorban az elmúlt 5 év eseményeiről, gazdag képi anyagában pedig kitekint a 75 éves múltra.
Az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatják be Az első 75 évcímű filmet november 29-én. A Történetek a Magyar Állami Népi Együttesről sorozat hetedik epizódjaként , rendhagyó módon járja be az együttes művészetének állomásait, tisztelettel adózva az alapítóknak és az elődöknek.
„5-6 éves lehettem amikor a Magyar Állami Népi Együttest először láthattam Kárpátalján a szülőfalumban. Olyan erős hatás volt számomra,amelyet még életemben nem láttam előtte! Ott fogalmazódott meg bennem kisgyerekként, hogy én itt szeretnék muzsikálni. Ezt az érzést a mai napig igyekszem magammal hozni, amikor a Magyar Állami Népi Együttessel színpadra állok, hogy azt az örömöt, amit én ott kaptam gyerekként, át tudjuk adni az előadásainkon.” – idézte fel Pál István Szalonna, a Hagyományok Háza művészeti főigazgató-helyettese.
A jubileumi évben összesen öt múzeumi kiállításra várják a közönséget a Ház impozáns tereiben. Februárban nyílt meg a Tulipán és zsálya – Kertek, korok, népművészet és a Szabad szappanozni – A tisztaság kultúrtörténete című dupla kiállítás. Mindkettő egészen november 29-ig megtekinthető a ház nyitvatartási idejében. A júniusban nyíló Játéktól a mesterségig című kézműves tárlat a Ház műhelyeinek alkotóit és munkáikat mutatja be. Az Élő Népművészet című Országos Népművészeti Kiállítás pedig egy ötévente megrendezett szemle, amelynek előzményei – határon innen és túl -szervezett régiós kiállítások. Ezek legjobb alkotásai lesznek megtekinthetőek Budapesten októberi nyitással a Magyar Néprajzi Múzeumban.
A Hagyományok Háza nyáron is ünnepel.
A Művészetek Völgyében visszatérő vendég az intézmény a Folkudvarral. Ebben az ünnepi évben a Panoráma nagyszínpadon egy különleges műsorral, a FolkKarcok című nagykoncerttel várják a közönséget.
Az intézmény az elmúlt évek gyakorlata szerint számos fesztiválba csatlakozik be, így a Mesterségek Ünnepe is elképzelhetetlen nélküle. Régi tervei között szerepel egy nagyszabású őszi eseménysorozat, amelyben a Ház különböző – zenei, vizuális, táncos – programjainak kínálata is megmutatkozhat. Ezt a gazdag palettát mutatja be a részben szabadtéren, részben a Ház belső tereiben megrendezett Fecskehajtó fesztivál, amelyet 2026 szeptemberében első ízben rendeznek meg.
Készül a Budai Vigadó 125 – Hagyományok Háza 25 fotóalbum is, a 125 éve épült székhelyről és a ma benne folyó munka egységéről.
Több program és tevékenység egyidős az intézménnyel: Találkozás a néphagyománnyal, élőszavas mesemondás-képzés, komplex gyerektáncház, amelyek kezdetek óta fémjelzik vállalásait. Ehhez kapcsolódóan 2026 őszén a gyűjteményeit bemutató konferenciát szerveznek szakmai résztvevők számára.
A Folknaptár a Folkrádió közösségi teréből nőtt ki, amely több mint húsz éve szolgálja a táncházas közösséget, népzenét sugárzó internetes rádióként és portálként. Az évek során számos digitális szolgáltatással bővült így mára aktív, felhasználók által épített tudástér lett. A kezdeményezés 2001-ben indult a nepdal.hu oldal létrehozásával. A működtetés hátterét a Folkrádió Közhasznú Alapítvány biztosította önkéntes munkával és a közösségi hozzájárulásával. Több tízezer felhasználó és több tízezer rögzített esemény jelzi a platform jelentőségét.
A technológiai fejlődés és a növekvő igények miatt 2024-től a működtetést a Hagyományok Háza vette át, stabilabb intézményi hátteret biztosítva. A Folknaptár a jubileumra megújult. Kibővült a népi kézművesség területével, részletesebb kategorizálást kapott, és a Hálózat támogatásával teljességre törekvő adatbázissá válik.
Stratégiai cél egy egységes, strukturált, a Kárpát-medence népművészeti eseményeit átfogó rendszer létrehozása. A fejlesztések lehetővé teszik majd az adatok testreszabott lekérdezését és más felületeken való megjelenítését is, a jövőben pedig a mesterséges intelligencia az adattisztítást, az egységes adatkezelést és a feldolgozást segíti. Ennek révén a Folknaptár nemcsak programajánlóként, hanem megbízható, korszerű tudásbázisként is működhet.
„A Hagyományok Háza célja, hogy a Folkrádió.hu máig időszerű és közhasznú funkcióit beépítse a digitális szolgáltatásai közé. A közönség által már nem igényelt funkciókból származó adatokat pedig archiválja oly módon, hogy azok publikusak és kutathatók legyenek.” – mondta el Dr. Süveges Antal Pál, a Hagyományok Háza Hálózatának vezetője.
