Megnyílt a Duett: Zene és fényképezés című kiállítás
a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza szervezésében
by Szendi Horváth Éva
Milyen képek tárulnának a szemlélő elé, ha a zene látható lenne? Hogyan szól egy fénykép, ha valaki elég figyelmesen „hallgatja”? A két intézmény együttműködésében megnyílt Duett: Zene és fényképezés című kiállítás a zene és a vizualitás különleges kapcsolatát mutatja be. A tárlat a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gazdag gyűjteményéből válogatott felvételeken keresztül azt vizsgálja, hogy miként válik a hang képpé, és hogyan alakítja át a zene a teret, az emberi kapcsolatokat, sőt magát a fényképet is.
A kiállítás egy időben, két helyszínen – a Magyar Zene Háza előcsarnokában és a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében – látható, ezzel is hangsúlyozva, hogy a zene és a kép egymásra reflektáló, egymást kiegészítő művészeti formák.
A Duett cím nemcsak a két intézmény együttműködésére utal,
hanem arra a finom harmóniára is, amely a hang és a kép között születik. A zene láthatatlan ereje és a fényképezés pillanatmegállító képessége itt párbeszédbe lép egymással. Megmutatja, hogyan válhat a hang térformáló, közösségteremtő vagy épp elcsendesítő élménnyé.
A Duett: Zene és fényképezés a zene és a fotográfia közös rezdüléseit vizsgálja: hogyan válik a hang képpé, illetve a kép hogyan idéz fel hangokat. A kiállítás célja, hogy a látogatók ne csak nézzék, hanem hallják is a fotókat. Ezáltal felfedezik a múlt zenei pillanatainak látható lenyomatait.
A kiállítás mindkét helyszínen 2025. december 7-ig tekinthető meg.
A SEUSO-KINCS – PANNÓNIA FÉNYE
A késői római császárkor egyik legjelentősebb kincslelete.
A Seuso-kincs ma ismert 14 ezüstedénye és az elrejtésükre használt rézüst a római császárkor késői szakaszából fennmaradt, lakoma- és tisztálkodó készleteket tartalmazó kincsleletek között a legértékesebbnek számít. Ezüstedényei saját műfajukban koruk művészetének csúcsdarabjai voltak, ábrázolásaik jól illeszkedtek a kor arisztokratikus művészetének képi világába.
Az ezüstedények egykori tulajdonosaik személyiségét és társadalomban elfoglalt helyét is tükrözik. A kincs névadó tálján nemcsak az edény tulajdonosának, Seusonak a neve olvasható, hanem az ábrázolt vadász- és piknikjelenetek egyik feliratából azt is megtudjuk, hogy villája és birtoka a Pelso, azaz a Balaton közelében feküdt.
Az edényeket díszítő görög mitológiai történetek a szerelem és a vadászat témáját járják körül, üzenetüket, erkölcsi tanulságukat csak a művelt elit tagjai tudták értelmezni. A kincs illatszeres dobozának domborművei az elit nagyasszonyainak életébe engednek betekintést, akik elsősorban Aphroditéhoz hasonlított szépségükkel emelték férjük háztartásának fényét.
KELET ÉS NYUGAT HATÁRÁN
A magyar föld népeinek története Kr. e. 400-tól – Kr.u. 804-ig
A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállítása az őskőkortól a honfoglalásig tárja a látogatók elé a magyar föld népeinek történetét. A használati tárgyak, ékszerek, fegyverek, hangszerek és sok egyéb lelet a Kr. e. 400 000 – Kr. u. 804-ig tartó korszakból származik, amelyeket izgalmas ásatások során, vagy épp szerencsének köszönhetően találtak meg az elmúlt évszázadokban.
