Az idők folyamán Erdély varázslatos földjén sok-sok tehetséges ember született
Ők ország-világnak mind meg akarták mutatni, hogy nagy dolgokra képesek.
Ady Endre a „nagy, álmos, furcsa árok”, az Ér partjáról indult el a hallhatatlanság felé. Saját szavaival élve hitte: Ha gátat túr föl ezer vakond,/ Az Óceánt mégis elérem.
Csomortánigál László Erdély keleti határvidékén,
a csíksomlyói Hegy lábánál, Csíkcsomortánban látta meg a napvilágot és ma is ott él.
A festőművész így vall önmagáról, világképéről és az alkotásról:
A Virág a magyar nyelvben nagyon ősi, egy földi megjelenése a Világosságnak… Világnak világa,/ Virágnak virága,/ keservesen kínzatul…A virág – képek valójában Világ-képek, a magyar lélek formái.
Erdély keleti határvidékén, hogy egyáltalán ide születtünk, el nem tudjuk képzelni, hogy mekkora ajándék… ahol van eleven, élő, világos, tiszta beszédű szervesen élő népművészet, amely népművészet gyakorlatilag a legmodernebb korban is modern művészeti törekvések táptalajává tud válni.
Ez a műveltség lélekben él tovább… a balladák világa, a népdalok világa, …ősi vallásunk világa köszön vissza és bármennyire hihetetlen, végig olyan úton halad, hogy a kereszténység számára a régi hitvilággal egylényegű valóságként jelenhet meg alkotásaimon is…
Ahogyan a lélek megadja az ember formáját, hasonlóképp mutatják meg örömeiket és fájdalmaikat a lelkülettel bíró fák… Alkotásaim képi nyelve az az anyanyelv, és ahogy az anyanyelv a világot képi beszéd útján el tudja mondani…A képírás a legalkamasabb hosszú gondolatsorban üzenni egy felületen, ahogy ezt leolvashatjuk balladáinkból ,népdalainkból, népmeséinkből…Ezt lehet hagyománynak, örökségnek és útmutatásnak is nevezni, de a hagyományt élni érdemes, hogy hiteles Virágképeket – Világképeket közvetíthessünk a mának és a jövendőnek.
Népünk nagyjai akkor alkottak „vilagszínvonalút” amikor az ősi gyökerekhez visszatérve, művészetüket a népművészet ihlette és hatotta át…Petőfi, Bartók, Kodály…
Nem titkolt vágyam és talán hitem is, hogy ezt a kortárs képzőművészetben járható útként kell kezeljem. Régi emberek keze munkája, dalai, balladái nyerjék vissza értelmüket, üzenetüket alkotásaimban!
Csomortánigál László képei az összes kontinens magángyűjtőinél megtalálhatóak, illetve egyéni kiállításaival már eljutott Amerikába, Kanadába és számos európai nagyvárosba is.
A festőművész remekműveit a magyar közönség tavaly Tokaj-hegyalján, Mádon, az ősszel pedig a Falk Miksa utcai VármegyE Galériában láthatta.
A fővárosban a Csomortánigál László és faültető társa, Demeter Endre együtt mutatkozott be.
A nagyközönség Budapesten a festőművész alkotásait, valamint az azok által ihletett, dekoratív DEMETERVIN aszú-palackokat láthatta. Képe barátját, Demeter Ervint ugyanis arra inspirálták, hogy gondolatait a csúcsbor üvegeire vésse.
A New York-i Magyar Házban minap nyílt meg Csomortánigál László legújabb kiállítása. A jövő év elején a tárlat anyagát Chicago művészetszerető közönsége is megcsodálhatja majd.
