A Kálmán Éva – Mautner Zsófi páros jóvoltából elkészült
az Alföld szívében működő, népszerű Ferdinánd bisztró receptjeit összegyűjtő süteményes könyv
by Szendi Horváth Éva
Egy kötet, ami visszarepít a nagymamai ház illatai, ízei közé, ahol mindenki érzelmi otthonra lel.
A könyvről:
Micsoda varázslat újra visszautazni a gyerekkor ízeinek meghittségébe, amikor egy falat sütemény ezernyi emléket elevenít fel! Mautner Zsófi pont ezeket az érzelmileg fontos ízeket hozza el ebben a kötetben a kunmadarasi ékszerdoboz, a legendás Ferdinánd bisztró megálmodója, Kálmán Éva süteményreceptjei segítségével,
A kötetben ismert és kevésbé ismert, falusi, édes és sós sütemények jelennek meg, olyan alapvetésnek számító nagykunsági receptekkel, mint a névadó Ferdinánd Kalács mesterreceptje. Ám az érdeklődő ritka, helyi érdekességeket is megismerhet. Ilyen a Széllel bélelt, a Répás rétes, a Vízen kullogó, a Guba mama kiflije vagy a Macskaszem, melyeknek egyszerűségükben rejlik a szépségük, és érezhető bennük a gondoskodás és szeretet ereje.
Fülszöveg
Szívbéli ajándék ez a kötet szerzőknek, olvasóknak egyaránt. Mautner Zsófi falusi örökségéhez ismét visszanyúlva, a legendás kunmadarasi családi vendéglő megálmodójával, Kálmán Évával karöltve eleveníti fel az otthon ízeit. Ebben a csodaszép fotókkal illusztrált, varázslatos hangulatú süteményeskönyvben 65 könnyen elkészíthető, hagyományos, ikonikus recept hívja életre a pici falu ékszerdobozának autentikus desszertjeit.
A címadó Ferdinánd különböző változataitól kezdve a házi pitéken át a vendégváró süteményekig minden felbukkan, mi szem-szájnak ingere, hogy visszarepítsen bennünket a nagymamai ház utánozhatatlan illatai közé.
Részletek a kötetből
„Kálmán Éva és párja, Guba László szerencsére úgy gondolták, hogy valakinek igenis vennie kell a bátorságot, hogy megpróbáljon egy szerethető, szívvel-lélekkel működtetett, kis vendéglőt nyitni, ezek pedig történetesen ők lesznek. A Ferdinánd bisztró helyén egykor a kocsmájuk állt. Ebbe álmodták bele a bisztrót, ami Éva női ízlését és kézjegyeit viseli, mai napig ő és a vendégekről a gondoskodó lánya, Évike az étterem lelke és motorja.
A Ferdinánd bisztró a helyieket is meglepte, takaros, kedves, falusi hangulatával, régi kredenceivel és az azokban pompázó tányérokkal és csészékkel, amelyeknek egy része már a kunmadarasiaktól érkezett, és amelyek mindenkit rögtön a régi, nagyszülői házba repítenek.
Kálmán Éva Kunmadarason
született, itt is nőtt fel, a sütés és főzés szeretetét nagymamájától kapta, aki mellett rengeteg időt töltött. A nagymama receptjeit mindig leírta, ezek a sütemények néha fel is bukkannak az étlapon. A környéken sokak által ismert sárgarépás rétesnek, az olajban kisütött, majd főzött krémmel töltött „széllel bélelt” párnácskának, a levegős, égetett tésztából készülő ördögpirulának vagy a varázslatként vízben megkelő kullogónak mindig nagyon jó a fogadtatása.
Éva a korai családalapítás és karcagi, majd fóti kitérők után költözött vissza Kunmadarasra, ma már az egész életét a Ferdinánd bisztró tölti ki. A kötetben a Ferdinánd bisztró legkedveltebb süteményeinek receptjeit találja az olvasó.” Mautner Zsófia
„Kihalnak a családi hagyományok, eltűnnek a régi ízek, és a felnövekvő generációknak nincs mire emlékeznie, csak a mű ízekre és a gyorsételekre. Pedig az életünk során sokszor felidézett, pótolhatatlan és emlékeinket úgy kell őriznünk, mint a legértékesebb kincseket.
Szeretek a nyomukba eredni és mindent papírra vetni – ezért vagyok nagyon boldog, hogy ez a süteményeskönyv megszülethetett. Mert a receptek nemcsak alapanyagokat, hanem történeteket is őriznek: minden egyes sütemény egy apró darabja annak, akik valaha voltunk.
A sütés-főzés szeretete a gyerekkoromban gyökerezik. Zsuzsanna nagymamám (mamám) Kunmadarason született 1911-ben, és a község jegyzőjénél volt szakácsnő. Hagyományos, paraszti konyhát vitt, és mindig süteményillat lengte körül. Széllel bélelt, vízen kullogó, szalagóriás főzött krémmel – sok receptet köszönhetek neki. Persze ezeket pontosítottuk, hiszen nagymama mindent „érzésre” és „csipettel” mért. Ő és édesanyám kivétel nélkül, mindig sütöttek valamit hétvégén – a friss, háztáji tojás és a kertben termett gyümölcsök ízét azóta sem feledem. Ezek az emlékek tanítottak meg arra, hogy
a szeretetnek íze és illata is van,
csak meg kell sütni, hogy életre keljen. A Ferdinánd bisztróval egy dédelgetett álmom vált valóra. Az álomból terv, majd valóság lett, amely a párom biztató támogatása és a lányom fiatalos lendülete, mosolygó arca és lelkesedése nélkül nem jöhetett volna létre – ők az én alappilléreim.
A hagyományok tisztelete, dédelgetése nemcsak az ételek és a sütemények soraiból köszön vissza, hanem a másik szenvedélyem, a régi, konyhai tárgyak gyűjtésében is. A hagyományos, már csak az idős generáció életét végig kísérő, pókhálós padlásokon megbúvó, már-már elfeledett, esetleg mások számára értékvesztett, a sütéssel, főzéssel, tálalással, tárolással kapcsolatos eszközök gyűjtője vagyok.
Az ajtón belépő idegen vendég is csodálattal konstatálja azt a hangulatot, ami ámulatba ejti, és felcsillanó szemmel, önkéntelenül is kibuggyan belőle: „Ilyen konyhaszekrénye volt a nagymamámnak is!”
Ilyen környezetben egy jó kötöttgaluska-leves, Ferdinánd vagy hájas tészta is érzelmesebben csúszik le a vendég torkán. Kívánom, hogy amikor lapozgatják ezt a könyvet, ne csak recepteket találjanak benne, hanem történeteket, illatokat, emlékeket és egy kis darabot az én szívemből is. Szeretettel kívánok jó sütést minden kedves olvasónak!” Kálmán Éva
