A lelet anno Vértesszőlősön került elő,
ahol a minap az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum családi napot rendezett
by Szendi Horváth Éva
Az idén az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum a Vértesszőlősi Régészeti Bemutatóhelyén különleges, kettős jubileumot ünnepelt. Egyrészt idén 60 éve annak, hogy 1965-ben Vértes László régész felfedezte Európa egyik legrégibb, később Samu névre keresztelt, 320 ezer éves ősember csontmaradványát a vértesszőlősi mésztufa-bányában és 10 éves az ennek emlékére minden évben megrendezett családi összejövetel, a Samu-nap.
-A magyar őskorkutatás nemzetközi hírű és jelentőségű eredményekkel büszkélkedhet. Ma is zajlanak olyan őskoros kutatásaink, amelyek segítenek megérteni az emberiség eredetét és történelmét. Nagyon fontos, hogy ne csak a hazai és nemzetközi tudományos élet ismerje ezeket, hanem a magyar közönség is legyen büszke ezekre. Magyar Nemzeti Múzeumként fontos missziónk, hogy a tudományos eredményeinket közérthető formában is bemutassuk, erre is kiváló alkalom a Samu-nap. Az sem kizárt, hogy az ide ellátogató gyerekek közt lesz a következő európai hírű régészünk – áll a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának ünnepi köszöntőjében.
A múzeum a Samu-napot idén augusztus 23-án rendezte meg, amely színes, élményszerű ingyenes programokkal várta a kicsiket és a nagyokat. A szabadtéri kiállítóhelyen tapintható közelségbe került őskori magyar történelem. Kézműves foglalkozások, kreatív ügyességi játékok, informatív tárlatvezetések, látványos előadások mutatták be a különleges régészeti, embertani és őslénytani maradványokat, azok képződését és környezetét.
A kiállítóhely vezető régésze, Dr. Lengyel György tárlatvezetésein megelevenedett a régészeti lelőhely története. Fény derült a kőpattintás titkaira, valamint a látogatók megtekinthették a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének ősemberkoponya másolatait is.
Dr. Gasparik Mihály, a Természettudományi Múzeum főmuzeológusa Akiknek a kardfogú tigris volt a szomszédjuk című előadásain ős- és mai állatok koponyái, fogazatok, csontok voltak megtekinthetők. A maradványok segítségével rekonstruálható az ősi környezet, megismerhető az úgynevezett jégkorszaki megafauna néhány faja és ma élő rokonaik.
A vértesszőlősi Samu-napon bárki bepillanthatott a régészet fortélyaiba.
A kisebbek mini ásatáson vehettek részt, a GEO-játszóházban pedig akár paleo-botanikussá is válhattak. Idén is megrendezték a gyerekek és családok körében méltán népszerű őskőkori ötpróbát. A játékos vadászolimpián a bátor vállalkozók többek között ősbölényre és ősmedvére vadászhattak. Ősállat-lábnyomok után kutathattak, megtudhatták, mi volt Samu menüje, de mésztufa puzzle és lápon járás terén is próbára tehetik ügyességüket. Az ötpróba egyes állomásain „menetlevél” kalauzolt végig, és akik sikeresen teljesítettek minden feladatot, jutalomban részesültek. Emellett ügyességi- és kvíz feladatok gondoskodtak a szórakozva tanulásról.
A mozirajongók páratlan környezetben élvezhették az egész napos filmvetítéseket. Többek között megnézhették Gauder Áron rendező A kőbaltás ember 2. – Samu vacsorája című animációs filmjét. A humoros paleo-detektív történetben Samuval, a vértesszőlősi előemberrel a múlt titkainak nyomába eredhettek izgalmas animációkkal, rekonstruált jelenetekkel.
A vidám családi kalandok sorát a térségben közkedvelt előadó, a Vértesszőlősön élő Horváth Sándor Igric zenés gyerekműsora zárta. A pedagógus-előadó a tanórákon és koncertjein a zenei nevelést, a hagyományőrzést és a természethez kötődést is fontosnak tartja. Ő az, aki az óvodásoktól a középiskolásokon át a felnőttekig mindenkivel megtalálja a közös hangot a zene, az irodalom és nem utolsó sorban a humor segítségével.
Az ősszel az MNM munkatársai a régészet szerelmeseit két különleges programmal is várják. Szeptember 6-án a Magyar Nemzeti Múzeum elől indul egy Ikarus 66-os nosztalgia busz, hogy az érdeklődőket a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi tagintézményébe, a Mátyás Király Múzeumba szállítsa. A program részeként Buzás Gergely igazgató egy, már korábban feltárt, a királyi palota mellett található ferences kolostort mutatja be a résztvevőknek. Egy történelmi időutazás keretében, szeptember 27-én ugyanez a hangulatos busz Vértesszőlős felé veszi az irányt. Ott Samu környezete, az őskori lelőhely és a Szelim barlang tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársának, dr. Lengyel György régész vezetésével.
Az ugyancsak nemzetközi jelentőségű helyszínen, a Szeleta-barlangban is folynak kutatások. Ennek fő célja, hogy a szakemberek az üledékből emberi DNS-mintákat nyerjenek ki. A kutatásukkal közelebb szeretnék hozni őseinket a ma élő emberekhez. A kitartó munkának és a technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már nem titok az sem, mit evett Samu, milyen állatok vették körül, mennyit tartózkodott ott, ahol maradványai előkerültek.
