A Bakáts téri templomban nyílt meg
az MNMKK Iparművészeti Múzeum tablókiállítása Thék Endre életművéről
by Szendi HorváthÉva
Az „igazi iparos self-made-man typus” – jellemezte kortársa, Gaul Károly a századforduló neves bútorasztalosát. Az orosházi születésű Thék Endre, akinek felmenői között – apai ágon – elismert mesteremberek voltak, a bútorasztalosságot emelte művészetté, a modern magyar bútoripar megteremtőjévé vált.
A Bécsben és Párizsban is képzett asztalosmester Budapesten alapította meg az első nagyszabású magyarországi bútorgyárat. Kastélyok, paloták és a századforduló legcsodálatosabb hazai épületeinek berendezései kötődnek a nevéhez – az Operaháztól a budavári palota Szent István-termének faburkolatáig. Most a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-plébániatemplom altemplomában nyílt tablókiállítás mutatja be személyes életútját és a bútorgyárban kivitelezett jelentős termékeit, berendezéseit is – mindezt az egykori bútorgyár Üllői úti telepe közelében.
A tablókiállításon tartott megnyitóbeszédében Michele Baggi plébániai kormányzó és Cselovszki Zoltán főigazgató is reményét fejezte ki, hogy az Iparművészeti Múzeummal elindult együttműködés hosszú távú lesz és a megújuló főépületben is folytatódik majd.
Asztalosmesterből iparmágnás – Thék Endre (1842-1919)
Lovay Zsuzsanna kurátori összefoglalója:
Az 1870-es évek közepétől az első világháború kitöréséig tartó korszak az építészetben és a vele szorosan összekapcsolódó belső berendezésben, bútorművességben számos stílust, irányzatot, művészi felfogást vonultatott fel. E széles spektrumban egymás mellett, ám egymást áthatva, eklektikusan összefonódva voltak jelen a felelevenített és átfogalmazott történeti stílusok, majd a századfordulón a szecesszió. A fenti törekvések szimbiózisa Thék Endre bútorasztalos munkásságában ért csúcsra.
Thék Endre a tizenkilencedik század végének és a huszadik század elejének tipikus vállalkozója. Az asztalosinasként Orosházáról induló fiatalember Pesten, Bécsben és Párizsban tanult, ahol a kifinomult díszítésű és nagy mesterségbeli bravúrt igénylő bútorok készítésében szerzett jártasságot. Hazafias elköteleződése miatt Párizsból Pestre települt és 1872-ben megnyitotta Szűz utcai asztalosüzemét, amely jelentős szakmai elismertséghez és egyre nagyobb állami megbízásokhoz juttatta. 1885-ben hihetetlen elszántsággal és akaraterővel hozta létre Magyarországon az első valóban nagyipari szinten dolgozó bútorgyárat: a Thék Endre Bútor, Zongora és Épületmunkák Gyára Részvénytársaságot. Művészi színvonalú bútorokat és belső berendezéseket készített neves tervezők vázlatai alapján. A főváros legjelentősebb középületeinek reprezentatív enteriőrjei és az arisztokrata magánpaloták berendezései többségében a Thék-gyárból kerültek ki, meghatározva ezzel a historizmus magyarországi bútorművészetét.
Thék Endre asztalos, iparművész, gyáriparos és „iparosvezér” alakja legendássá lett a kortársak szemében.A tablókiállítás bemutatja személyes életútját és a bútorgyárban kivitelezett jelentős termékeit, berendezéseit. A kiállítás helyszíne a Bakáts-téri Assisi Szent Ferenc-plébániatemplom altemploma, az egykori bútorgyár Üllői úti telepe közelében.
