A Hagyományok Háza meghirdette felnőttképzési rendszerének új kínálatát
by Szendi Horváth Éva
Napjainkban a hagyományos tudás átadásának természetes útjai: a családi tradíciók, közösségi minták és élő példák visszaszorulóban vannak. Épp’ ezért különösen fontos téma, hogy miként örökíthetők tovább a kézművesség, a népi előadóművészet és a népművészet értékei.
A felmerülő generációs és társadalmi kihívásokra válaszul a Hagyományok Háza felnőttképzési rendszere kínál strukturált, korszerű és elérhető megoldást. Ez olyan tudásátadási forma, amely egyszerre épít a hagyományra és felel meg a jelen kor igényeinek.
A képzésszervezők célja, hogy a régi tudásokban rejlő értékeket láthatóvá tegyék. Lehetőséget adnak azoknak, akik ezekben az örökségekben kapaszkodót, kreatív utat vagy akár új életpályát keresnek.
A Hagyományok Háza a magyar népi kultúra megőrzése és ápolása mellett
a régi mesterségek oktatására is kiemelt figyelmet fordít. E komplex kulturális küldetés egyik legfontosabb és kiemelt pillére az a tudásátadási tevékenység, amelyet a felnőttképzési rendszere révén valósít meg. Nyilvántartott felnőttképzési intézményként a hagyományos műveltség, a folklór és a népművészet területein sokszintű szakmai képzéseket, akkreditált továbbképzéseket, tanfolyamokat, konzultációkat és ismeretterjesztő programokat kínál. A hagyományőrző képzések során a résztvevők mesterségbeli tudást sajátítanak el. Megtapasztalják a kézműves tevékenységek alkotó, meditatív erejét, mindezt úgy, hogy közben egy megtartó és befogadó közösség részévé is válnak.
A népművészet egyszerre szól a természetes anyagok iránti tiszteletről, az egyedi kézimunka szeretetéről, a szép tárgyak esztétikájáról, valamint a zene, a tánc és a mesevilág iránti mély érzelmi kötődésről. Népmeseink sajátos gondolatvilága, kifejezésmódja és erkölcsi tanításai, tánchagyományaink mozdulatai, dallamkincsünk szerkezete mind-mind évszázadok kollektív tapasztalatát hordozzák, melyek egy-egy alkotáson, mozdulatsoron vagy éneksoron keresztül ma is megszólítanak bennünket. Aki pedig ezt műveli, annak számára az érték személyes kötődéssé válik: önkifejezést, közösséghez tartozást, alkotói élményt jelenthet – gyakran terápiás hatással.
A népművészet mindig is közösségi kultúra volt. Bár a közösség szabályozta az egyéni alkotás lehetőségeit, mégis teret adott az önkifejezésre – és ez a kettősség ma is időszerű. Hagyományainkat nem pusztán ismerni kell, mert hozzátartoznak kulturális örökségünkhöz. Érdemes gyakorolni is őket, mert olyan modellt nyújtanak, amely évszázadokon keresztül tükrözte az ember szépségérzékét, kreativitását és művészi képességeit. Ha egy kisgyermek megtapasztalja az éneklés, a tánc örömét, természetes anyagokkal ismerkedik meg, apró tárgyakat, játékokat készít, és a mesék hőseinek küzdelmeiben élheti meg az erkölcsi rendet az gazdagabb személyiséggé teszi őt.
Ráadásul olyan értékrenddel is gazdagítja, amely közösségi szinten is formáló erővé válhat. Ez a szellemiség hatja át minden képzési programját. A tudás átadásán túl egyfajta életformát, kapcsolódási lehetőséget és belső erőforrást is kínál a mai világ kihívásai között.
A szakképzések életútszerűsége külön figyelmet érdemel.
Gyakori, hogy a résztvevők több képzésen is részt vesznek. Különféle népi mesterségek iránt érdeklődnek, sőt, többen közülük pedagógus-továbbképzésen keresztül válnak oktatóvá, ezzel is hozzájárulva a tudás továbbadásához. A képzések strukturált, akkreditált formában, egyre szélesebb kör számára elérhetőek, beleértve a pedagógusokat és az érettségivel rendelkező érdeklődőket is.
A hagyomány nem csak múltunk része, hanem jövőnk formálója is lehet – élő tudás, amelyhez érdemes újra és újra visszatérni.
Bővebben: https://hagyomanyokhaza.hu/hu/felnotteknek
