Japanese Design
Ismét japán tematikájú időszaki kiállítás nyílt
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Magyar Kereskedelmi és Vendéglátópari Múzeumban (MKVM) Japanese Design Today 100 címmel.
Az új tárlat a Japán Alapítvány közreműködésével 2023-ban megrendezett nagy sikerű Szusimániá-t követi. A művészien tálalt szusi után most a japán design kiemelkedő alkotásaival ismerkedhetnek meg a látogatók.
A Japanese Design Today 100 2004-ben mutatkozott be először külföldön, majd a következő évtizedben bejárta a világot. A nagy visszhangot kiváltó kiállítás második verziója 2014-ben indult hódító körútjára. A Japán Alapítvány most a tárlat egy újabb változatát hozta el, amely a japán design mai nézőpont szerinti legkiválóbb példáit gyűjti egy csokorba. A kiállítás 100+10 designterméket mutat be, amelyek legtöbbje a 2000-es években készült.
A kiállításban azonban olyan korábbi évtizedekből származó ikonikus tárgyak is megtalálhatók, amelyekkel nyomon követhető a kortárs japán design kialakulása. A mindennapi design – a fogyasztási cikkektől kezdve az immateriális rendszerekig és szolgáltatásokig – sokat elárul a társadalmi és az emberi életvitelben bekövetkezett változásokról.
Mi az, amit a design lencséjén keresztül látunk? Lehetséges-e valamit átadni a japánok életmódjáról a design segítségével? Kifejezhető-e a japán életvitel a terméktervezéssel, a japán háztartásokban és társadalomban gyakran használt termékekkel? Munkájuk során a kurátorok ezekre a kérdésekre keresték választ.
Az alapkoncepció szerint 100 japán terméket választottak ki az elmúlt két évtizedből. A válogatás alapját a tervezés és kivitelezés különlegessége adta. A történelmi kontextus biztosítása érdekében kiemelt tárgyak mellé további 10, korábbi évtizedekből származó terméket is kiválasztottak. A kiállítás rávilágít arra, hogy a design jelenti a kapcsolódási pontot a felhasználók, valamint tárgyakat létrehozó vállalatok és tervezők álmai és reményei között. Arra is rámutat, hogy a terméktervezés mindig tükrözi azt a kort, társadalmat és kultúrát, amelyből született.
Rami: 3D nyomtatott protézis futóknak, Yamanaka laboratórium (Tokyoi Egyetem), 20216, Fotó: Yasushi Kato
Felhívja a figyelmet arra, hogy a hagyományos japán kézművesség érzékenysége és az a szellemiség, amely az úgynevezett „háború utáni Japán” design motorja volt, ma is él.
Az első tárlat óta húsz év telt el. Ez idő alatt sok minden történt vagy gyorsult fel, a digitalizációtól és a globalizációtól kezdve a globális környezetromláson át az olyan katasztrófákig, mint a földrengések és a világjárvány. Természetesen Japán társadalma, gazdasága és az emberek életmódja is megváltozott. Ezek a változások alkotják a kiállítás társadalmi kontextusát.
Hogyan fogalmazhatnánk meg a japán design jelenlegi állapotát a kiválogatott tárgyak tükrében? A 21. századi japán design egyik fontos tulajdonsága, hogy az emberekhez és a környezethez is kíméletes; felhasználóbarát és környezetbarát. Ez a tulajdonság – a felhasználóra és annak környezetére fókuszáló figyelem – a tárgytervezés számos területén megnyilvánul. Ugyanakkor a japán designt a kifinomultság és a részletekre való odafigyelés, az anyagok iránti vonzalom, a mesterségbeli találékonyság, a kézművességben rejlő leleményesség, a forma sokrétű kifejezése, az új technológiák iránti komoly elkötelezettség, valamint a hagyományok adaptálása jellemzi.
A tervezés lényege a jövő elképzelése és annak meghatározása, hogy mit kell most tenni a jövőre való felkészülés érdekében, illetve ezeket milyen megfelelő eszközökkel lehet megtenni. Minden tervezéshez hozzátartozik a feladat mély átgondolása.
Mit jelent az„átgondolt design” a japán kultúrában? Mi az, amit a „japán stílusú átgondoltságnak” nevezhetnénk? Ahhoz, hogy ezt megválaszolhassuk a Japánban közismert „éppen elég” (hodohodo) fogalmát kell megértenünk.
„Éppen eleget tenni” annyit jelent, mint szándékosan visszafogni magunkat. Ez a tervezői önmegtartóztatás lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó a majdnem teljesen kész terméket a saját ízlése alapján fejezze be, alakítsa tovább, hogy a tárggyal tényleges kapcsolatba léphessen.
Az „éppen elég” kifejezés jól szemlélteti azt a hozzáállást, amikor alaposan átgondolunk, de nem tervezünk túl valamit. Ez a felfogás rendszeresen megjelenik a japán designban. A mindennapi életben ez az elv fogalmazódik meg például az evőpálcikákban, amelyek szinte bármilyen szilárd étel fogyasztására használhatók. Vagy a jellegzetes kendőben, az úgynevezett furoshikiben, amellyel tucatnyi módon lehet csomagolni dolgokat. És még bőven folytatható lehetne a sor.
Ez a széles spektrumú kiállítás nem csak a japán designt, hanem a mai japán kultúrát is hűen közvetíti.
A kiállítás japán kurátorai: Hiroshi Kashiwagi; Masafumi Fukagawa főkurátor, kritikus Taku Satoh tervezőgrafikus; Yuko Hashimoto designteoretikus
A kiállítás Magyarországra a Japán Alapítványnak köszönhetően érkezett. Az MNM KK MKVM kurátorai: Németh Nóra és Veress Kinga művészettörténészek.
A kiállítás június 1–ig tekinthető meg.
